Nézem ezt a sok kiokosított véznaujjú makit a kis szemüvegeikben, üvöltően megkomponált jelmezeikben s csak ámulok. Na, ez inkább a pattogó tűz és a megérkezés hangulatom miatt lehet. Sikerült elmenekülnöm a zsongódübörgőbongó metropoliszból kis jókais békeszigetemre; kis biznisz a helyi krémmel, s már nyugtom is van estére.
Újszerű világ köszönt ránk. Remélhetőleg. Elkezdem az írás érdemi részét. Már megint a köztévé nyert a szareskedelmi tévékkel szemben a szobaantenna-olimpia bűvős hármasából, ígyhát dől az információ "a europaunió"-ról. Szevasz, Horn Gyuszi! Kissé feltúráztam magam miután egy majd húszperces blokkban néztem sorra a magyar pártkiárusítás minden egyes álságos darabját. Most nem megyek bele üzenetek boncolgtásába, az is érdekes, de nem veszem el más klikkét-kenyerét. Engem a találás most jobban érdekel.
Az az egészben a legszörnyűbb, hogy a mszp tudta a legjobban megfogalmazott érzésvilágot kitaláltatni s megíratni az okos, kommunikációs cég managereivel. Ami önmagában nem nagy kunszt, hiszen, nyilván ők költötték rá a legsúlyosabb pártpénzeket, értsd egy-két, éj leple alatt, mókából maszkosan, a NEMZETI BANKBÓL meglovasított feszes, szövet pénzeszsákot, oldalán óriási dollárjelekkel.
Pardon, csak közben sajtos-sonkás bagettet melegítettem a kandallón...és a finom parázsíz-plusz, hipp-hopp visszahozta a gyermekkort, s már ott is termettem a Kacsamesék (Dákk télsz ú-ú) egyik epizódjában, amikor a dagadt csíkos felsős, börtöntöltelék tolvajbanda magasra húzott térdekkel lopódzik ki a trezortoronyból, reflektorfényben. (Beagle Boys) Nem is értem, honnan a téma-asszociáció...
Olyan ez az egész, mint mikor a Ford próbálja magát eladni kinetikus design-nal egy olyan piacon, ahol a Honda az új Civic-kel van jelen, csak hogy, divatos marketing példával éljek. Mindenki túllicitál, mindenki a maga módján uszít szavazásra. A sok pózolás, s a sok próbálkozás, ami nem kíván pózernek tűnni, s mégis iszonyúan béna, buta bájolgás, egy értelmes valakinek pont olyan bántó lehet, mint amikor a kora reggeli borotválkozásnál szétlövik az ember bágyadt fejét golf-tenisz illetve focilabdákkal, hogy ugyan, cserélje már le a régi szart új szarra, mert ugye az idő előrehaladtával minden jobb és jobb lesz. Namármost, ez nem így megy.
A nagy vita, ahol voltak, akiket Duzzogás tanár úr felmentett a jelenléti kötelezettség alól, remekül sikerült. Aki kicsit is járatos a testbeszéd világában, láthatta, hogy a sok elhatárolodó-védekező-hárító tartásban, milyen emberi s párt filozófiák bújnak meg. Nem is értem, miért kell magyarázni, hogy az újkori, politikai ideológiákkal kizsírkrétázott érdekcsoportok, mindenhol a világon, azért kaparnak s nyűszítenek, mert a jó kis, zsíros pozíciójuk forog kockán. Egyszerű példával, ha a tökmindegymilyensszínű homo politicus oda tud furakodni valami dagadó bukszához, meg is fogja tenni. Ha, ne adjisten egy zöld projektbe van lehetősége nyúlni, már hívja is az ügyvéd kollégát, hogy vegyék fel a cég tevékenységi köreibe a bicikliút építést és a rossz minőségű, kínai napkollektor importot. Ha vörösinges, leakaszt egy gázföld-lakatkulcsot a szekrényből vagy elad egy kerületet. Nincsenek a politikai hivatásnak igazán hősies szakemberei többé, hanem sokkal több lett a dörzsölt, kapzsi kis prolihisztor, akik személyes frusztrációikat a politikában való részvétellel bosszulják meg mindenki máson. Nem hiszem, hogy bármelyikük is álmatlanul hánykolódik, (ha igen, akkor sem eleget), hiszen ő csak a legjobbat akarja a családjának, a barátainak stbstbstb. Az ő környezetük elismerően néz rájuk, s köszönik meg a terepjárót, a lovaspolócsapatot és a részvénycsomagokat. Mi is megköszönnénk, így tartja a szokás.
Na, mindegy...kíváncsian várom a Képmutató Európa-bajnokság eredményeit. Pfff!
